Egyszer, réges-régen Elmoreden földjén az ősi Istenek és a Sárkányfejedelmek őrizték a békét. Ők döntöttek életről s halálról, ők szabályozták eme hatalmas világ életének körforgását. Éva és Shillien szülöttei a törpék, orkok és az emberek végre békében éltek egymás mellett s egy vörös alkonyon ezen öt nép küldöttei szövetséget kötöttek a sárkányokkal, hogy a béke érdekében összefogjanak, s együtt küzdjenek az Elmoredent fenyegető gonosz erők ellen…
   Megalakult a Sárkányok Szövetsége. Ám e társulás nem volt, nem lehetett hosszú életű. A sárkányok egy szülötte Roaring Skylancer ármányt s árulást szőtt, s maga mellé állítva Antharast és Valakast a sárkányok legerősebb hadurait, megölték a Rendhez hű társaikat. Mire az öt gyertyalángéltű nép öntudatára ébredt, már csak egy sárkány pártfogolta őket, Cerubion – kivel a szövetség megköttetett ama hajnalon -, a legöregebb, ki ősibb volt bárkinél, s aki még megélte Éva s Shillien születését is. Összefogta az öt nép szövetségéhez hű tagjait s megindult seregeivel, hogy megütközzön az árulókkal.
   A háború megkezdődött. Sok véres küzdelem után, mely Elmoreden mezein, hegyei között és erődjeiben zajlott tizenöt, végtelenül hosszúnak tűnő esztendőn keresztül. Addigra szinte maroknyi csapat számára elérkezett a végső küzdelem ideje. A legvéresebb csata volt ez Elmoreden életében, a későbbiekben csak a Mészárlás Mezejének nevezett hatalmas mezőn. Cerubion a küzdelem hajnalán összehívta az öt nép hadvezéreit és megalapították a Sárkányok Lordjainak Rendjét.
   A Rend lovagjai végső esküt tettek, mind a százan, hogy utolsó leheletükig űzni fogják a gonoszt s szolgáit.

    "Az igaz lovag bátor, szíve mindig nemes.
Kardja az árvát védi, ereje a gyengét segíti,
dühe a gonoszakra sújt. Mindig igazat szól."

   Hét nap, s hét éjjelen fojt a harc. A nyolcadik nap hajnalára már csak kilenc volt a száz és Cerubion is halálosan megsebesült. Végső sóhajával ősi csapdamágiát mormolva elűzte s foglyul ejtette árulóit. Valakast az Istenek Kohójába, Antharast Mélysötét Barlang mélyére, Roaring Skylancert pedig Narsell hegycsúcsára. Ezt követően a kilenc bátor nemes – kik már megannyi sebből véreztek, győzelemre vitték a csatát. Ők lettek a Kiválasztottak s vérük által minden vérükből való azzá lett.
   Győzelmet arattak ugyan, de a sötét fellegek már nem múlhattak el Elmoreden népei fölül.

   Vihar előtti csend… baljós árnyak a falak közt… suttogó szavak… ármányokból szőtt pókhálók… békétlenség…