Szeretlek!

 

1.Édes egyetlenem e sorok néked szólnak,

  Tudom furcsán hangzik számból e sok mondat,

   Mégis ugy döntötem elmondom ma néked,

  Hogy mennyire, mennyire szeretlek téged!

 

 

2.Sokat veszekedtünk holmi kis gondokon,

Sokat viccelődtünk holmi kis dolgokon,

Sokszor nevettünk közös álmokon,

Sokszor szenvedtünk közös bánaton.

 

 

3.Most mégis eléd állok s mindenki előtt,

Eme verset olvasom halk délelőtt,

Arcom pirulni kezd,hangom vékonyodik.

S eme utolsó sor végén szemem bekönnyezik,

 

 

4.Szívem megrándul,lelkem kitárul,

S számat eme mondat hagya el:

Szeretlek kicsim!Csak ennyi kell!

By:Picinyusz:)

2008.02.24